A krumplibogár egész nyáron aktív, télire beássa magát a földbe, átaludva ezt az évszakot. A lárvák többnyire csoportosan rágnak, míg a kifejlett bogarak többnyire magányosan élnek. Tápláléka krumpli és más burgonyafélék levele. A krumplibogár 1-2 évig él.

Az imágók tavasszal ugyanis gyalogosan (esetleg rövid repülésekkel) jutnak el a tápnövényhez. Az előző évi területektől való távolság növekedésével csökken a betelepülés mértéke. A vetésforgó alkalmazásával, valamint az őszi - tavaszi földmunkákkal szintén csökkenthetjük  jelenlétüket.
A kártétel mérséklésében a sorközök gabonaszalmával történő takarása nagyon előnyös, mert megnehezíti a talajon a bogár mozgását, emellett kedvező mikroklímát biztosít a lárvákat szívesen fogyasztó futóbogaraknak. A sorközökbe vetett bab és fokhagyma riasztó hatása szintén segítséget nyújthat. A sorok szélére a torma ajánlott.
A korai betelepedés mértékét mérsékelni lehet műanyag fóliával bélelt, 45 fokos dőlésszögű bogárfogó árok kialakításával, ahonnan a beleesett bogarak 90 százaléka képtelen kijutni. A növényeket megrázva és a bakhát mélyén csúszó vályúba leeső bogarakat és lárvákat összegyűjtve, csökkenthető a számuk, mivel a bogarak fizikai ingerek hatására levetik magukat a növényzetről.
De nálunk is beszerezhető egy baktériumtartalmú (Bacillus thuringiensis) környezetbarát készítmény. Sikeres alkalmazásához a következőket kell figyelembe venni: főleg a kis lárvákra hat, ezért a tojások kelésének kezdetén és a lárvák aktív táplálkozásának időszakában, 20 Celsius-fokot meghaladó hőmérséklet esetén célszerű kijuttatni. Kerülni kell a táplálkozásgátló (pl. réztartalmú) szerek egyidejű használatát. Az eredmény nem látványos, mert a rovarok a táplálkozás után csak napok múlva pusztulnak el.
Tehát a krumplibogárt azért a természeti katasztrófához sorolható, mert kártétele a növényekkel szemben vezethet oda.
Forrás: ITT