A földrengések

A földrengések során a földfelszín és a földkéreg mozdul el egymástól, ezzel a domborzat többnyire maradandó, kisebb-nagyobb méretű változását okozva.A rengés erősségétől függően károsodik a természetes és az épített környezet.A katasztrófák egyik legpusztítóbb fajtája, előrejelzése nagyon nehéz, ebből következően nehéz az ellene való védekezés is.Igen gyakori jelenség, a világon naponta tucatjával fordul elő, de szerencsére ezek mértéke jelentéktelen, így érzékelésük is főként csak műszerekkel lehetséges.A földkérget alkotó lemezek törésvonalai mentén pattan ki a leggyakrabban, és itt fordulnak elő a legerősebb rengések is, tehát ezek a földrengés szempontjából legveszélyeztetettebb területek. Ilyen például a Szent András törésvonal miatt az USA nyugati partvidéke, Ázsiában a Japán-szigetek, illetve a kontinens keleti része.Európában a görög szigetvilágban és Olaszország területén jelentkeznek gyakorta kisebb – közepes földrengések.A rengéseket a tektonikus lemezek elmozdulásán kívül kiválthatja még egy ébredő vulkán erősödő tevékenysége, kozmikus esemény (a Föld légkörébe került meteorit darabok becsapódása méretüktől függően rengéshullámot generálhatnak), hagyományos vagy nukleáris eredetű robbantás.A földrengések intenzitásának meghatározására Európában egyezményesen az EMS skálát használjuk. A skála 12 fokozata a nem érzékelhetőtől a teljes pusztulással járókig sorolja be a mért földrengéseket.A rengések erősségének mérésére a Richter 9 fokozatú skála szolgál, a fokozatok mindegyike tízszer akkora felszabaduló energiamennyiséget jelent, mint az előző. E szerint az 1-2 fokozat csak műszerekkel érzékelhető, míg a másik véglet, a 9-es fokozat a földkéreg teljes törését és a domborzat végleges átalakulását okozza.A földrengéseket elő,-illetve utórengések kísérhetik. Károkat természetesen ezek is okozhatnak.A földrengés előrejelzésére mai ismereteink szerint olyan eszköz ami megbízható, és megfelelő időtartamot ad a felkészülésre nincs. Gyakorlatilag minden alkalommal váratlanul következik be, ám bekövetkezésére utaló közvetlen előjeleket több alkalommal is megfigyeltek már.Ilyen a föld mélyéből hallatszó tompa zúgás, vagy az állatok ideges, nyugtalan viselkedése, Érdekesség, hogy a talajban élő rovarok, giliszták vagy rágcsálók a szokatlan rezgéseket megérezve tömegével jelennek meg a felszínen.Magyarország alapvetően nem tartozik az e szempontból veszélyes területek közé, bár az elmúlt évszázadokban több alkalommal is jegyeztek fel viszonylag erős rengéseket.Ilyen volt az 1956-os dunaharaszti rengés (5,6 fokozat) vagy például a sokunk által átélt 1985. augusztusi berhidai rengés (5,0 fokozat).A Földön előfordult legjelentősebb rengések között említhető az 58.000 áldozatot követelő kaliforniai rengés 1872-ben, a 290.000 áldozatot követelő kínai rengés 1976-ban, vagy az a török földrengés 1999-ben ((7,4 fokozat) mely után a helyszínen magyar mentőcsapatok is segítettek a túlélők, áldozatok felkutatásában. Ebben a rengésben kb. 600.000 ember maradt otthon nélkül, az anyagi kárt 40 milliárd dollárra becsülték.A XXI. század pusztító földrengései a 2004. decemberi szumátrai rengés és az azt követő szökőár, a 2008. májusi kínai földrengés, vagy épp a 2009-es évben Olaszországban pusztító katasztrófa.A legutolsó, százezres nagyságrendű és a XXI. század legsúlyosabb természeti és humanitárius katasztrófáját okozó földrengés Haitin történt 2010. januárjában.
Forrás: ITT