Jellemzők: 5-20 cm magas, hagymagumós évelő. A levelei szálas v. szálas-lándzsásak, szétállók, a virágzás idején rövidek és csak a termésérés folyamán nyúlnak meg, számuk 2-3. A levéllemez U alakúan behajlott, kb. 1 cm széles, csúcsa csuklyás, barnás-rózsaszín színezetű. A virágok tőállóak, rendszerint egyesével, kettesével, ritkán hármasával fejlődnek. A lepellevelek csaknem tövig szabadok, félig kinyílt állapotban kelyhet, majd teljesen kinyílva csillagot formálnak, a cimpái szálas-lándzsásak, 10-12 cm hosszúak, 5-12 mm szélesek és sötét lilák v. élénk rószaszínűek. A porzószálak sárgák, rövidebbek a termőnél. A bibeszál magányos, 3 hasábú. A termés 3-csúcsú toktermés.
Életciklus: A hó elolvadása ill. a nagyobb fagyok megszünte után, március első felében hozza ki leveleit ill. virágait, a tavasz egyik első hírnökeként. A virágázás kb 2 hétig tart, melynek befejezése után már csak a levelei árulkodnak jelenlétéről. Termését júliusra érleli be. A magok elszórása után a növény nyugalomba vonul, és a hagymagumójában elraktározott tápanyagokkal várja a következő tavaszt.
Az erős gyepkonkurrenciát nehezen bírja. Alkaloid tartalma miatt az állatok nem károsítják, de szépsége és ritkasága miatt nagymértékben veszélyeztetett. Feltűnő virágaiért tövével együtt irtják, kertekbe ültetik és árusítják. Ez a legszigorúbban tilos! Fokozottan védett növény, ezért gyűjtőjét vagy károsítóját egy évi börtönbüntetéssel vagy növényenként 30.000 Ft pénzbirsággal sújthatják.
Virágzás: Február-március.
Méret: 5-20cm

Élőhely: A száraz, meleg, széltől védett déli vagy délies alföldi homokpusztáinkon, ill. homoki tölgyesek tisztásain, erdőssztyeppen él. Meszes, laza, humuszos homok-, lösz-, és vályogtalajokat igényel.
Előfordulása: A Pireneusoktól és az Alpoktól hazánkon, Jugoszlávián és Románián át a Volga-vidékig, illetve a Kaukázuson túl terjed. Kontenintális jellegű közép-európai flóraelem, nálunk posztglaciális sztyeppmaradvány.
Forrás: ITT