Közhely, hogy a víz áldás. Az árvizek vizsgálatával igazolódott, hogy ha sok van belőle – katasztrófa. Ugyanakkor igaz, hogy nélkülözhetetlen az élethez.

A természetes növénytakarót éppúgy ez élteti, mint a mezőgazdaságban a haszonnövényeket.
Sem az ember, sem az állat élete nem képzelhető el víz nélkül Legalább olyan nagy baj, hogyha elzáródnak az ég csatornái, mint amikor azok folyamatosan ontják áldásukat, ugyanis ilyenkor megszűnik a növényi, állati, emberi élet alapvető elemének utánpótlása.
Már a Biblia is emlegeti a hét szűk esztendőt, amely bizonnyal a csapadék évekig tartó hiányára, illetve csökkenésére utal. Míg az árvizek, ha rendkívül nagyok is, csak viszonylag korlátozott területen pusztítanak, addig a szárazság általában – akár kontinensnyi területet sújthat.
Kétségtelen, hogy a mezőgazdasági termelés – bármennyire fejlődik az agrotechnika – mindig az időjárás befolyása alatt áll. A csapadékhiány hatása természetesen káros a mérsékelt övi területeken, így hazánkban is. Ha általános katasztrófát nem is okoz, gazdasági haszon kieséssel jár, de éhínség, éhhalál ebben az övezetben nem következhet be, mivel minimális csapadék azért minden évben van.
A mérsékelt övben több kultúrát művelnek, így ha valamely növény terméshozama elmarad a várttól, egy másik kultúra még többet is teremhet.

Hazánkban tehát az aszállyal, mint potenciális katasztrófa-veszéllyel egyelőre nem kell számolni.
Afrikában viszont már bekövetkezett katasztrofális méretű szárazság. A hetvenes években a világ megismert egy kifejezést: Száhel-övezet.
Az arab szahel szó határt, a Szahara sivatagi határát jelenti. Nyolc ország tartozik ide: Csád, Niger, Felső-Volga, Mali, Mauritánia, Szenegál, Gambia és a Zöldfoki-szigetek. Az aszály több mint 7 évig tartott, ilyet még ott sem tapasztaltak. A következmény, hogy a Szahara megindult dél felé, és évente mintegy 100 km-t kebelezett be.
A nomád pásztorok először még beletörődtek Allah akaratába, de egy idő után ráébredtek, hogy ha maradnak, éhen halnak. Mire vándorútra keltek, már elkéstek. Sok-sok ember és állat pusztult el. Az ENSZ artézi kutakat fúratott, amelynek az lett az eredménye, hogy az állatok a kutak környékén széttaposták a legelőket, és végül így is éhen pusztultak.
Tény, hogy a szakemberek a világ egyik legnagyobb gondjának tartják a sivatagok terjedését.
A terjedés megállításához, az elsivatagosodott területek visszafoglalásához rengeteg pénzre lenne szükség, amely nem áll rendelkezésre.
Pedig ezekben a térségekben 600 millió ember él…

Forrás: ITT