A jégkártól eddig csak a termésre kötött biztosítás menthette meg a gazdákat. Mostantól azonban egy hazánkban eddig ritkán alkalmazott módszer is megóvhatja a gyümölcsöket a lesből támadó jégesőtől. Az eszköz neve: jégháló.

"Eddig mi is biztosítási szempontok szerint közelítettünk a jégkár problémájához: minden évben biztosítást kötöttünk ellene. Egyszer volt rá szükség; akkor ötmillió forintos kártérítést kaptunk" válaszolja kérdésünkre a Békés megyei Hunapfel Kft. ügyvezetője, Pusztai József. "A biztosítási díjakon - évente közel tízmillió forinton - tovább faragni már nem tudunk, ezért döntöttünk a jégháló alkalmazása mellett." A jéghálót a társaság először új telepítésű almaültetvényén állítja fel, összesen huszonkét hektáron.
A jégháló nem magyar találmány. Európa gyakorta jégesővel sújtott területein - például az észak-olaszországi Pó-alföldön, vagy Dél-Tirolban - évtizedek óta alkalmazzák. "Legtöbb helyen az almát védik vele, mert az egészséges termésből a legkisebb jégeső is léalmát csinál. Más gyümölcsöket - például a meggyet - "jegesen" is el lehet adni, az almát viszont csak léalmának" - okolja meg döntésüket az ügyvezető. A háló, fizikai tulajdonságának köszönhetően nem csak a jégveréstől védi a termést, de a madaraktól is, ezért előszeretettel alkalmazzák a szőlészetekben is.

Véd a jégtől, a madaraktól, a talajmenti fagytól és a légköri aszálytól.

A hálót megemelt magasságú támrendszerre rögzítik, majd elvirágzás után kifeszítik, és speciális csipeszekkel kapcsolják össze őket. "A háló egészen szüretig kifeszítve marad, vagy ha a szüretet nem zavarja, akár az őszi munkálatok kezdetéig is. Jégeső esetén a jég a háló összekapcsolt, sorok között lévő szélei felé mozdul, majd bizonyos súlyt elérve a kapcsok engednek a jég pedig a sorok közé szóródik." A nyugat-európai autókereskedők is jéghálót húznak szabad ég alatt tartott kocsijaik fölé, így óvva őket a néha diónyi "jégi áldástól".

Bár az autókereskedők nem, a mezőgazdasági felhasználók egyéb előnyeit is élvezhetik a jéghálónak. "Mostanában egyre gyakoribb nyáron a rekkenő hőség. Ilyenkor a levegő pártatartalma lecsökken és hiába öntözzük a fákat alulról, kialakul a légköri aszály. E természeti jelenség miatt a termés túl gyorsan érik, és még szüret előtt "megsül" a fán. A jégháló nyolcvanöt százalékban engedi át a napfényt, és bizonyos mértékig csökkenti a párolgást is, így a háló alatt - locsolással - sajátos mikroklíma alakítható ki." A háló a tavaszi fagy ellen is hatékony védelmet nyújt: a hálóval borított területeken mesterséges üvegházhatás alakul ki.

A jégháló már magyarországi forgalmazóknál is kapható, ám a csorvási gazdaság Ausztriában vásárolt hálórendszert. "Felszerelését saját magunk végezzük, egy osztrák szakember segítségével" - mondja Pusztai József, aki szerint a magyar gazdálkodók körében is hamar elterjed a háló használata. Bár konkrét támogatás jégháló telepítésére még nem kérhető, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal közvetett módon mégis támogatja. A "jégeső elleni védőháló" megtalálható az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által támogatott mezőgazdasági gépkatalógusban, ahol száz négyzetméternyi háló hétezer forintba kerül, ez persze forgalmazónként változhat. A szükséges magasított támfal építését külön egy hivatal sem támogatja, viszont ültetvénytelepítésre uniós pályázatok nyerhetők, így kialakítható a szükséges magasságú támrendszer. "Célszerű már a telepítés során gondolni a háló használatára és ennek megfelelően alakítani az ültetvényt. mi is így járunk el és valószínű, hogy a jövőben a többi gazda is így tesz."

Forrás: ITT