Isten, mármint hurrikán hozott itt, a disaster-daily-n. Ez az oldal az, amit eddig kerestél, vagyis a legnagyobb tartalmú természeti katasztrófás oldal, Neked. A lehető legtöbb információt begyűjtheted, hogy mit csinál valójában az anyatermészet, amiben mi élünk. Az oldalon 200 modul található, amiben mind tartalom, videók, érdekességek és szerkesztett képek vannak. Egy kis extra is található; ikonok, média, videók a pusztító természetről. Jó nézelődést kíván nektek: Léna*, Tizzy, Hencsi, a három szerkesztő.
2012 • világvége? Ózonréteg vékonyodása• jelenleg is Ütközés kisbolgyóval/üstökössel • jövő? Nap kialvása/közeledése a Földhöz • jövő? Szupernóva kitörés • jövő? Kozmikus sugárzás felerősödése • jövő?
Lávaömlés
• { Ne káromkodj; • {Ne hírdess; • { Ne írj más nevében; • {Ne írj név nélkül; • { Ne szidj senkit/semmit.
Időjárás jelentés
Az oldalon minden saját keresés, gyűjtés, ezért a tartalomból akármit, egy cikket, többet, képettilos elvinni! A modulokban mindenhol ott a forrás. Az oldaldolgai (design,ikon) teljesen sajátok. Az oldal versenyre készült.
Az oldal nyitása: 2010.06.17.
Szerkesztők: Léna*, Tizzy, Hencsi
Designer: Mia
Mail: disaster-daily@gportal.hu
Könyv Ajánló
Katt a képre, ott találhatjátok a 100 természeti katasztrófa c. könyv összes infóját, kis ajánlóját.
Film ajánló
Katt a képre, ott találhatjátok a 2012 c. katasztrófafilm összes infóját, tartalmát.
Szavazás
História
Az oldal a G-Portal História versenyére készült.
Sérültek száma
Indulás: 2010-06-18
Szívüket megemésztő kígyók
Egyes kígyók két évig is kibírják táplálék nélkül, de ennek vannak következményei. Bizonyos kígyófajok az éhezés idején szó szerint megemésztik saját szívüket és nagyobb fejet növesztenek.
A Zoology szakfolyóiratban megjelent cikk szerzője, Marshall McCue, az Arkansasi Egyetem Biológia Tanszékének kutatója úgy véli, hogy a rendkívüli kiéhezettség megmagyarázhat néhányat az elmúlt évek rémisztő kígyótörténetei közül is. Ilyen például a világsajtót bejáró fényképes hír arról a pitonról, amely szétrobbant a fölfalt aligátortól az Everglades mocsárban. A nagyon éhes kígyó ugyanis képes szinte bármit fölfalni, olykor teljesen emészthetetlen dolgokat is, mint például egy villanykörtét.
Mc Cue a tanulmányához 20 királypitont, 22 patkánykígyót és 20 texasi csörgőkígyót koplaltatott 168 napig. Szabályos időközönként megmérte a tömegüket és más méreteiket. A 168 nap letelte után McCue fájdalommentesen elaltatta a kígyókat és testüket fölaprította a kémiai elemzéshez.
A 168. napra a kígyók kezdeti tömegük 9,3–24,4 százalékát elvesztették. Energiafogyasztásukat átlagosan 80 százalékkal csökkentették a kísérleti időszak folyamán. Idejük nagy részét nyugalomban töltötték a rejtekhelyükön, csak akkor jöttek elő, ha zsákmányt gyanítottak a környezetükben.
A mérések föltárták, hogy a kígyók hosszabbra nőttek a koplalás idején. Különösen feltűnő volt a fej megnagyobbodása. Ennek magyarázata lehet, hogy így nagyobb zsákmányt is képesek lenyelni, ezzel is növelve a zsákmányszerzés esélyét. (A kígyók csak egészben képesek lenyelni a prédát, rágni nem tudnak.)
A kémiai elemzés kimutatta, hogy a kígyók a telített zsírsavakat telítetlenekre bontották le, így némi energiához jutottak. Először a bélháj (ami az emberek hasi zsírszöveteihez hasonlítható) és a zsíros májszövetek estek áldozatul. Melléktermékként víz képződött, amelytől a kígyók teste mintegy 7 százalékkal felfúvódott.
Azután a kígyók megemésztették a saját szívizmukat. Ez először meglepte McCue-t, de azt mondta, érthető a dolog, hiszen az alacsonyabb energiafogyasztás miatt csökken a vérkeringés intenzitása, e miatt pedig csökkenhet a szív mérete is. Egy kiadós evés után a kígyószív hamar regenerálódik.
McCue reméli, hogy a kígyók koplalásával kapcsolatos további tanulmányok olyan kezelések kifejlesztéséhez vezetnek majd, amelyekkel növelni lehet más állatok és az ember toleranciáját is a táplálékmegvonással szemben.