A vízhiányban szenvedő országok nagy része Afrikában, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában fekszik. Ezeken a vidékeken legtöbbször csupán elenyésző mennyiségű csapadék hullik. A rendkívül száraz időjárás Dél-amerikára is jellemző, egy-egy időszakban. Ez szintén a La Niña következménye.
Indiát is folyamatos aszályveszély fenyegeti. A föld egyetlen más országa sem szenvedett annyit a vízhiánytól, a szárazságtól, a rossz terméstől és az éhezéstől, mint India. Különösen így volt ez 1972-1973 fordulóján, amikor az életet adó monszunimmár harmadik alkalommal maradt el, valószínüleg az El Niño miatt. Az aszály most is rengeteg indiai életét követelte.
A különleges szárazság ott is gyakran halálos veszély, ahol az ember a sivatag peremén telepedett meg, mert az ilyen vidékeken az ember a folyók hiányában teljes mértékben az esőkre van utalva. Mivel folyamatosan növekvő lakosságnak egyre több tűzifára van szüksége, ezért - akárcsak a Száhel-övezetbenn - évről évre rengeteg fát vágnak ki, hogy elégessék. A hatalmas marhacsordák azután tövig lelegelik a sivatagos talajon növő, satnya füvet. Ha ilyenkor véletlenül mégis esik az eső, már akkor sincs növény, amely képes lenne tárolni az értékes nedvességet.

VÍZHIÁNY

Évente világszerte átlagosan 80.000 ember hal meg vízhiány miatt. A Föld 80 állama küszködik az ivóvíz hiányával. Ezek az országok adnak otthont a bolygónkon élők 40 százalékának. Vízben szegény övezeteknek számítanak azok a vidékek, ahol évente egy emberre 1000 liter víznél kevesebb jut. Ez a látszólag nagy mennyiség csupán napi 2,74 liter vizet jelent.

Forrás: saját írás a Mi Micsoda - Természeti katasztrófák c. könyvből