Az aszály valójában az éghajlat természetes sajátossága, ami a világ számos területén majdnem minden évben elõfordul, még akkor is, hogy ha ezt nehéz elhinni.

Fontos, hogy különbséget tegyünk a szárazság és az aszály között. Az első a Föld bizonyos területein állandósult alacsony csapadékos állapotot jelenti (a sivatag nagyon száraz terület), míg az aszály átmeneti esemény (az Amazonas területén is lehet aszály, de ez nem egy száraz terület).

Nehéz definiálni az aszályt, mert a világ különbözõ területein mást és mást értenek alatta. Tudod, hogy a Földön különbözõ éghajlatok vannak változó jellemzõkkel, és elképzelheted, hogy az aszály nem ugyanazt jelenti mindegyik esetében. Egy nagyon száraz területen igen hosszú idõszaknak kell eltelnie csapadék nélkül, hogy aszálynak tekintsük, másrészt például a trópusi területeken, egy hatnapos esõ nélküli idõszakot már aszályként vizsgálhatunk.

Az aszály definíciója így függ attól, hogy a Földön hol vagyunk, de ennyi elég? Nem igazán, az aszály definíciója függ az igénytõl is, amit az emberek támasztanak a rendelkezésre álló víz iránt, ha vannak ilyenek. Meggondolandó, ha van egy alacsony csapadékú idõszak, de senki sincs, aki vizet használna… mondhatjuk, hogy ez valóban aszály? Igen, mert a csapadék mennyisége az átlagos összegnél kevesebb, de ez a csökkenés senkire nincsen hatással. Másrészt, egy népes területen is lehet csapadékcsökkenés, ahol a mezõgazdaság nagy területet ölel fel… természetesen azt mondhatjuk, hogy itt aszály van, és ebben az esetben a következményei keményebbek lennének, mint az elsõ esetben, mivel az ember szükségleteihez és a növényeknek is kell víz.

Akármi is a definíció, az nyilvánvaló, hogy az aszályt nem tekinthetjük kizárólag fizikai jelenségként, mivel függ attól is, hogy a mennyi vízre van szüksége a társadalomnak. Az aszály társadalmi hatásai a csapadék csökkenésének természetes jelensége és az emberi vízigény kapcsolatából származnak. Az ember megjelenése gyakran súlyosbítja az aszály hatását. A jelenlegi aszályok alátámasztják, a társadalmak érzékenységét ezen „természeti veszély” iránt.

Ezek alapján megérthetjük, miért vannak a Földnek olyan területei, melyek sokkal érzékenyebbek az aszályra (éghajlattól, mezõgazdaság típusától, vízgazdálkodástól… függõen).

Aszály a mediterrán térségben

Az aszály súlyos probléma a mediterrán térségben, amint már említettük ennek a fejezetnek a bevezetõjében. Ezen a területen található a világ egyik legmagasabb arányú népességnövekedése, és ahogyan sokszor megállapították (nemzetközi szerzõdésekben és szervezetekben, mint például a Világbank és a Nemzetközi Vízügyi Fórum), hogy itt különös figyelmet kell fordítani az aszályérzékenységre és a vízgazdálkodásra.

Bár a mediterrán területek országai egymástól nagyon különböznek, egy közös megoldás a mezõgazdasági vízfelhasználás fejlesztése lenne a számukra, ami a legfontosabb gazdasági tevékenység ezekben az országokban. Sok megoldást tanulmányoztak, aszályos idõben a talajvízforrások felhasználásától kezdve, felszíni víztározók megépítésén keresztül a gazdasági megoldásokig, mint például a víz árának emelése, vagy „víz tõzsdét” nyitása, hogy a nagy vízfelhasználók próbálják csökkenteni vízfelhasználásukat és ezt a megtakarítást eladhassák azoknak, akiknek szükségük van rá.

Forrás: ITT