Ha a sivatagokra gondolsz, mi jut eszedbe? A homok? Esetleg az elviselhetetlen hőség? Vagy a tevék? A legtöbb sivatagot valóban ezek a dolgok jellemzik. Kivételek persze mindig akadnak. Vannak például hideg, jeges és sziklás sivatagok is, sőt néhol az áradás jelent komoly veszélyt. A sivatagok olyan területek, ahol a csapadék évi mennyisége 250 mm-nél kevesebb. Négyféle sivatag létezik: zonális, parti, esőárnyékos és kontinentális. A tudósok szerint a sarkkörök is sivatagok. Minden sivatagban más ok miatt nagy a szárazság.
Ez aztán szikla!
Ez az alvó óriás, Az Ayers Rock Ausztrália egyik zonális sivatagában található. A zonális sivatagok az Egyenlítőnél magasba száll, acsapadék a trópusokon lehull, a forró, száraz levegő pedig továbbvándorol a térítpk irányába. A leszálló légáramlatok nagyon szárazak, vagyis ritka az újabb felhősödés és a csapadék.
Csontszárazon
A dél-amerikai Atacama a világ egyik legszárazabb sivataga. Az évi csapadék mennyisége 0-30 mm között van. Az Atacama parti sivatag. Parti sivatag akkor jön létre, ha a hideg vizű óceáni áramlatok lehűtik a levegőt a vízparton. Ilyenkor köd képződik, esőfelhő viszont nem.
Esőárnyékban
Az esőárnyékos sivatagoktól a hegyek lopják el a csapadékot. Ez a sivatagtípus mindig hegyek árnyékvölgyében fekszik. Az óceánról felszálló páradús felhők a hegyoldalon felkapaszkodnak, lehűlnek, és páratartalmuk még a part felőli oldalon lecsapódik. A felhők továbbvándorolnak, ám esőt nem visznek magukkal, csupán forró és száraz levegőt.
Száraz jég
Bár a világ vízszükségletének döntő hányada, igaz, jéggé fagyva, itt található, az Antarktisz is sivatag. Ez a világ legszárazabb helye. A jéghideg levegőben egy csepp nedvesség sincs.
Forrás: saját írás A természet könyvtára - A Föld c. könyvéből |