A szárazföld jelentős területeinek elemi erők hatása következtében vízzel történő ideiglenes elárasztása. Az árvíz elleni védekezés mindenkor fontos feladat. Árvízmentes időben kell végezni a folyók medrének szabályozását, az árvízmegelőző beavatkozásokat (védvonalak erősítése, szükségtározók létesítése stb.)Az árvizeket a folyó vízgyűjtő területén fellépő különleges időjárás okozza.
Magyarország a Kárpát-medence legmélyebben fekvő területe, telt medrű folyók szállítják az esőzésekből hóolvadásokból eredő vizet ide a környező országokból is. Az Alpokban és a Kárpátokban nem ritka a 4-5 méteres hóvastagság, ami hirtelen tavaszi olvadásnál komoly problémát okozhat. A hóolvadásos árvíz veszélyességét fokozza, hogy ebben az időszakban a talaj sokszor még fagyos, így vízelvezető képessége is minimális.Hazánk területének negyede a folyók vízszintjénél alacsonyabban fekszik, ezért az ottani lakosság (kb. 40%) gátakkal védett városokban, falvakban él.A legmaradandóbb műszaki munkálatok közé tartoznak a reformkori folyószabályozások, mocsár lecsapolások és az árvízvédelmi gátak építése.A Tisza szabályozását 1846. augusztus 27-én Tiszadobnál kezdték meg, a munkálatok közel egy évszázadik tartottak.
Ma az Alföld Európa és a világ egyik legvédettebb ártere.
A védelmi munkálatok az óta is folyamatosak, és mint az elmúlt közel 10 év tapasztalata mutatja, az árvíz elleni védekezést tovább kel folytatni, hisz az eddigi erőfeszítések ellenére is előfordultak igen jelentős veszteséget okozó árvizek. (150 év alatt Magyarországot 84 alkalommal sújtotta árvíz.)
Az árvízi katasztrófa bizonyos méretig előre jelezhető, hisz az állandó figyelőszolgálat folyamatosan ellenőrzi a víz emelkedését. A lehullott csapadékmennyiség és a hőmérsékleti változások figyelembe vételével előzetes intézkedéseket lehet foganatosítani a veszély csökkentésére.
A Kárpát-medence folyóin kialakuló árvizek súlyosságára jellemző a viszonylag magas árhullám, amelynek időbelisége igen hosszú, átlagosan mintegy 30 nap. Z Európában egyedülálló.
Forrás: ITT