Utánna néztem a NetLexikonban az "árvíz" szónak és meglepődtem mikor két leírást is találtam. Ez számomra elég érdekesnek bizonyult és úgygondolom nemárt ha többen is tisztában vannak a jelentésével.:)

[ 1 ] A folyóknak az anyamedren (l. o. ) felül emelkedő, tehát a partokon kiömlő vize. Keletkezése szerint az Á. -nek 3 típusát különböztetjük meg: a jégtorlódásból, a hóolvadásból és az esőzésekből keletkezőt. 1. A jégtorlódásos Á. a folyó jegének összeverődéséből keletkezik. Európában főként olyan folyókon, melyek Ny. -K. -i, vagy ÉNy. -DK. -i irányuak, szokott létrejönni, míg az ellenkező irányuakon nagy ritkán. Ez a jelenség onnan magyarázható, hogy a hőmérsékletváltozások Ny. -on és DNy. -on előbb állanak be, mint K. -en és ÉK. -en; ha tehát valamel y ÉNy. -ról DK. -re siető folyó a tél folyamán befagyott, akkor a felső szakaszán élőbb áll be a tavasz, az olvadás és a jég elmenetele, mint az alsó szakaszán; itt tehát még áll a jég, midőn felülről a jégtáblák megindulnak. A felülről jövő jégzajt tehát az alul álló jég föltartóztatja; a mozgó jég egy része föltorlódik az álló jégre, másrésze a jégkéreg alá körül s elszűkíti, eltömi a medret. A víznek tehát emelkednie kell, mert a megszűkített szelvényen nem tud lefutni. Ebben az esetben tehát nem a nagy víztömeg hanem a medor eldugulása okozza az Á. -et. Ilyen jégtorlódásos Á. -ek gyakoriak az ÉNy. -DK. felé haladó Dunán, Volgán stb., de ritkák pl. a Tiszán, Körösökön, melyek ellenkező irányban folynak. A Duna jégtorlódásos Á. -ei közül nevezetes az 1838-iki, mely a főváros nagy részét elpusztította s mely 936 cm. magasságra emelkedett a 0 víz fölé. A Volgán a jégtorlódás helyenkint 14-16 m. -re emeli a vizet a legkisebb vízállás fölé. 2. A hóolvadásból keletkezett Á. rendesen tavasz elején szokott előállani (enyhe télen tavasz előtt is), ezért tavaszi Á. -nek is nevezik. Az olvadást nemcsak a hőmérséklet emelkedése idézi elő, hanem a velejáró bőséges eső is. A hóolvadás különben hosszabb folyamat. A hegyek között a hóolvadás Á,. -e ezért rendesen kis magasságú. Az egymásután következő meleg napok esőzéssel váltakozva, hosszú, de aránylag nem magas Á. -et okoznak itt. A hegyekből apránként leérkező víz a síkságon aztán fölgyűl s a tavaszi Á. itt válik nagyszerűvé. A hóolvadásos Á. tehát a síkság Á. -e. Pl. a Tisza hegyvidéki részén tavasszal soha sincs rendkívüli Á. míg Vásárosneménytól lefelé a tavaszi Á. -ek a legmagasabbak. De nemcsak magasak, hanem hosszantartók is; néha 1-2 hónapig van A. a Tiszán. Nevezetesebb tiszai tavaszi Á. volt 1879., mikor Szeged városa víz alá került. De az 1881., 1888. és 1895-iki Á. még magasabb volt a Tiszán. A Duna legnagyobb tavaszi Á. -e 1876. állott elő, de Budapesten az emlékezetes 1838-iki jegesnél alacsonyabb maradt. 3. A harmadik fajú A. -et az esőzések hozzák létre. Rendesen nyáron vagy ősszel jelentkeznek, mikor a természet zöld. A Tiszán ennélfogva a nyári Á. -et zöldár-nak is mondják. Az esőzés Á. -e rendszerint a hegyvidéken magas, a síkságon ellapul s alacsonyabb. Ezért van, hogy pl. a Tisza hegyvidéki részén az esőzés Á. -e a legmagasabb, míg a síkságon jóval alacsonyabb s nem is mérhető össze a hóolvadás Á. -ével. A Duna nyári Á. -e már rendesen nagyobb jelentőségű, mert a magas Alpokon nyáron is van hó, mely bőségesen olvad; pl. az 1897-iki és 1899-iki Á. helyenkint megközelítette, a felsőbb szakaszokon meghaladta a tavaszi Á. -ek szintjét. Az esőzés a hegyi folyókon és patakokon jelentkezik rendkívüli csapás alakjában. Ilyen esőzés hozta létre 1910. a krassó-szörényi hegyekben a katasztrofális Á. -et, mely több falut tett tönkre. Az Á. a folyó valamely pontján szemlélve következő módon jelentkezik: a víz színe előbb lassan, majd egyre gyorsabban emelkedik, majd az emelkedés csökkenés végre a vízállás eléri tetőpontját s rövid ideig ezen a legmagasabb szinten marad; később beáll az apadás, mely eleinte lassú később egyre gyorsul, majd meglassudik s a vízállás eléri a legmélyebb helyzetét, melyen rövidebb-hosszabb ideig megmarad. Egy újabb áradás aztán megismétli ezt a játékot úgy, hogy minden Á. alkalmával a folyó szintje emelkedik és leszáll, mint valami lassú hullámzás. A vízállásoknak ezt az emelkedő és leszálló játékát árhullámnak mondjuk. Az árhullámnak megkülönböztetjük a magasságát (a legkisebb és legnagyobb vízállás közötti különbséget) és a tartamát (vagyis két egymásután következő legkisebb vízállás közötti időtartamot). Rendesen ott, hol a folyó eléri a síkságot, a hegyek tövében verődik össze és alakul ki az Á. a maga teljességében s mint valami óriási hullám vonul le a folyó hosszában. Az alsóbb vidékeken még kis vizek vannak, midőn leér oda az árhullám eleje, majd amint az árhullám lejebb vonul, beáll az áradás, a tetőzés és apadás. Az árhullám magasságváltozásai bizonyos törvényszerüséget követnek s e törvényszerüség megállapításával foglalkozik az árvízjelzés. (L. o. ) A modern büntetőkönyvek büntetéssel sujtják az Á. -okozást. A magyar büntető törvénykönyv (1878. V. t. -c. 38 fejezetében, 429-433 §-ok) szól a vízáradás okozásáról s azt, ha szándékos, bűntettnek, ha gondatlanság, vétségnek minősíti. Büntetése 5 évig terjedhető fegyház, meghatározott enyhébb esetben (400 K-t meg nem haladó kár, v. a tettes vagyonának megmentése) 3 évig terjedhető börtön, minősített esetben (ember életének veszélyeztetése, illetve halálokozás) 5-10 évig terjedhető, illetve életfogytig tartó fegyház. A vízáradásokozás vétségének büntetése 1 évig terjedhető fogház és 2000 K-ig terjedő pénzbüntetés, minősített esetben (ha halál okoztatott) 5 évig terjedhető fogház. Aki Á. esetében nem engedelmeskedik a hatóság felszólításának, hogy a közveszély elhárításában közreműködjék, vagy másokat a segítéstől visszatart vagy lebeszél, a kihágási btk. 142. §-a értelmében kihágást követ el. Az Á. esetén teendő közigazgatási intézkedésekről az 1884. XIV. t. -c. és a vízjogi törvény (1885. XXIII. t. -c. ) tartalmaz intézkedéseket.

[ 2 ] a folyó medréből kiöntő vízmennyiség, amely a szomszédos területeket elárasztja. Az Á. keletkezése szerint háromféle: jégtorlódásból, hóolvadásból és esőzésből eredő. Az Á. pusztítása ellen gátakat emelnek s állandóan figyelemmel kísérik a folyók vízállását, hogy az készületlenül ne találja a veszélyeztetett területet.

Forrás: ITT